Takarékossági tipp: radiátoros központi fűtés okosítása

Hazánkban jelenleg a legelterjedtebb fűtési módszer még mindig a gázkazánnal történő vízmelegítés, majd a meleg víz radiátorokon keresztüli keringtetése, legyen szó akár társasházi lakásokról, akár családi házakról. Jobb esetben több helyiségben található termosztátokon keresztül állítható be (akár előre ütemezve is) a kívánt szobahőmérséklet, rosszabb esetben viszont csak a lakás egyetlen pontján van lehetőség a hőmérséklet szabályozására. Valamennyi értelme lehet az állítható radiátorszelepeknek is, de mindkét esetben nagyon sokat spórolhat a gázszámlán egy valóban okos, többkörös fűtésvezérlés, ami a Z-Wave szabványnak köszönhetően bármikor kialakítható, fúrás, vésés nélkül, és – a mai gázárak mellett – akár pár hónap(!) alatt megtérülhet. Mutatjuk hogyan!

Az alábbi ötletek szempontjából nincs jelentősége, hogy milyen kazánnal melegítjük a vizet. Számunkra most az a fontos, hogy – kicsit leegyszerűsítve – a kazánban felmelegedett vizet egy elektromos motor (keringtető szivattyú) mozgatni kezdi, az – különböző leágazásokkal – eljut a radiátorokba, ott lehűl, miközben átadja a hőjét a szoba levegőjének, majd visszajut a kazánba, ahol ismét felmelegszik, hogy ismét tudjon hőt leadni a radiátorainkon keresztül. Amíg nincs elég meleg (hogy mi az „elég meleg” azt ugye egy vagy több termosztáton mi magunk állítjuk be), addig a kazán égeti a tüzelőanyagot (pl. a gázt), a keringtető szivattyú pedig forog; fogy a gáz, fogy az áram. Ha a termosztát úgy érzékeli, hogy a szobában megvan a kívánt hőmérséklet, leállítja a kazánt. Ilyenkor még egy kis ideig a kazán még általában működteti a keringtető szivattyút, kihasználva még a benne és a csövekben lévő meleg vizet, majd leáll a keringtetés is; nem fogy se a gáz, se az áram.

2 csöves fűtési rendszer 4 helyiségben elhelyezett 5 darab radiátorral, 2 fűtési körrel, gázkazánnal

Még egy egészen kicsi lakás esetén is elég hamar rájön arra a tulajdonos, hogy nem azonos hőmérsékletre lenne szükség minden helyiségben. Egy fürdőszobában alapvetően melegebbet szeretnénk érezni fürdés során, mint a nappaliban, ahol általában felöltözve vagyunk. Egy hálószobában akkor lehet igazán jól aludni, ha alacsonyabb a hőmérséklet alvás közben, mint amikor ébren tevékenykedünk a lakásban. Egy konyhában általában kevesebb dolga van a radiátornak, mivel fűt a hűtő, a sütő, a tűzhely. Sütés-főzés közben gyakran nincs is szükség a radiátorra, miközben a lakás más helyiségeiben viszont fűteni kell. Mindezekkel szembesülve, a legegyszerűbbnek tűnő megoldás a radiátortermosztát, amit akár házilag is felcsavarozhatunk a radiátorba belépő meleg víz szelepére. Ebből az eszközből számtalan kivitelű létezik, de mindegyik ugyanarra képes: beállíthatunk egy hőmérsékletet (általában egy „fokozatot” pl. 1-től 5-ig, mert precíz hőmérőt ritkán tartalmaznak a radiátorszelepek), amely elérése esetén a szelep elzárja a víz útját, így az adott radiátorba nem érkezik utánpótlás a meleg vízből, a víz megáll benne és lehűl. Ha a hidegebb radiátor miatt csökken a levegő hőmérséklete, a radiátortermosztát egy pont után ismét kinyit, és újra elkezd emelkedni a hőmérséklet a szobában.

Ami azonnal nyilvánvaló a (kézzel) szabályozható radiátortermosztátok fentebb leírt működése alapján: hiába nyit ki a szelep azért, mert nincs elég meleg, ha nem megy a kazán és a víz keringtetése, akkor tovább fog hűlni a szoba, amely radiátorának a termosztát beállítása alapján viszont fűtenie kellene. Abban segíthet ez az eszköz, hogy pl. a hálószoba hőmérsékletét korlátozza, tehát hiába megy a fűtésünk a nappaliban felszerelt fali termosztát beállítása alapján, a hálószoba nem fogja sosem elérni a nappali hőmérsékletét. Valamennyit bizonyosan takarékoskodunk ezzel a megoldással, csak mindeközben:

  • ha nem csak alváskor tartózkodunk a hálóban, kellemetlen lehet, hogy a nappaliból átlépve alacsonyabb ott mindig a hőmérséklet,
  • a fürdőszobában nem tudunk melegebbet csinálni egy ilyen termoszáttal, hiszen csakis akkor jön a fürdő radiátorába is meleg víz, amikor megy a fűtés a fali termosztát alapján (ami pl. a nappaliban található, ahol már esetleg elég meleg van, így lekapcsolta a kazánt),
  • nem lehet állandóan és kényelmesen csavargatni a radiátortermosztátokat annak megfelelően, hogy most már aludnánk vagy éppen fürdenénk, elmegyünk otthonról, stb.,
  • stb., stb.

A fentebb tárgyalt radiátortermosztátok az okosotthon lehetőségeit ismerve pénzkidobásnak, haszontalan eszközöknek tűnnek. Csak ott van értelműk, ahol egy helyiségben megelégszünk azzal, hogy meghatározható a maximális hőmérséklet. Segítségükkel az adott helyiséget nem fogjuk feleslegesen fűteni, a keringő meleg víz más szobákban tudja majd leadni a hőt a radiátoron keresztül. Hacsak, le nem zárjuk annyira a lakás vagy legalább azon szoba valamennyi radiátorát ahol a kazán indító fali termosztátunk működik, hogy a termosztáton beállított hőmérsékletet sosem lehet elérni! Ekkor ugyanis a fűtés folyamatosan menni fog, feleslegesen túlfűtve más helyiségeket vagy akár kárt okozva a kazánban a lehűlni nem tudó vízzel.

Az elmondottakból is látható, hogy mind a komfortérzet, mind a takarékosság érdekében azt kellene megoldani, hogy bizonyos helyiségek hőmérséklete egyedileg szabályozható legyen. Ha már egynél több termosztát működik a lakásban, akkor ez azt jelenti, hogy vagy egyes szobák radiátorai, vagy egyes fűtési körök (akár több szoba is össze lehet kapcsolva egyetlen körbe) függetlenül működhetnek, termosztátonként/körönként egyedi hőfokot határozhatunk meg, és bármelyik termosztát is jelzi, hogy nincs elég meleg, a kazán és így a fűtés máris elindul. Kérdés tehát, hogy hogyan vannak összekötve az egyes radiátorok a kazánnal. Az azonos fűtési körön lévő radiátorok egy több leágazást biztosító csövön (osztó) keresztül kapják a meleg vizet, és egy hasonló keresztül (gyűjtő) érkezik vissza a kihűlt víz tőlük a kazánhoz:

Régebbi rendszereknél találkozhatunk olyan megoldással is, hogy több radiátor sorba van fűzve (az elsőből kilépő hidegebb víz van bevezetve a következő melegvíz-csatlakozóján). Ilyen esetben bontás nélkül nem választhatóak kölön a radiátorok, és láncon belül egyre kevésbé ad meleget minden soron következő fűtőtest. Jó esetben azonban a fenti ábrán látható osztó/gyűjtő csatlakozik (akár emeletenként külön-külön) a lakás radiátoraihoz. Ha nincsenek kézzel elzárható „csapok” vagy szelepek az elosztó csövön, akkor a csatlakozó radiátorok jelenleg egy fűtési körön vannak; ha az osztóba meleg víz érkezik, az minden hozzá csatlakoztatott radiátorhoz eljut.

Az „okosítás” szempontjából ideális esetben (nevezzük 1-es esetnek) az egyes leágazásokhoz tartozik 1–1 szelep, amit lehet, hogy jelenleg kézzel lehet csak tekergetnünk (vagy éppen szelepfedél van a szelep helyén), de általában ezek kicserélhetőek árammal vezérelhető szelepekre. Rossz esetben az osztó csövet kell lecserélnünk olyanra, amely elektromosan nyitható/zárható szelepeket fogad, de ez sem jelent vésést vagy komolyabb beavatkozást.

Kicsit drágábban ugyan, de gond nélkül kialakíthatóak automatikusan vezérelhető fűtési körök akkor is (legyen ez a 2-es eset), ha valamiért nem megoldható, hogy minden radiátort 1–1 szeleppel tudjunk vezérelni. Ilyen eset lehet pl. egy albérlet, ahol nem tehetjük meg (vagy nem érné meg nekünk, bérlőnek), hogy átalakítjuk a meglévő osztót/gyűjtőt a fűtési rendszerben.

Mind az 1-es, mind a 2-es esetben az első teendőnk az, hogy kitaláljuk, mennyi fűtési körre van szükségünk. Tehát a lakáson belül hány különböző hőmérsékletre lehet szükségünk. Ahogy korábban leírtuk, kézenfekvő a fürdőszoba, a hálószoba, a nappali (és nappal használt szobák), esetleg a konyha hőmérsékletének egyedi szabályozása. De akár szobánként is mérhetjük és szabályozhatjuk a hőmérsékletet, ha erre szükség lenne (pl. egészen más hőmérsékletet kedvelő családtagok vagy lakók, gyakran üresen álló szobák, stb.). Természetesen, minél több körünk lesz, annál komfortosabb lesz a lakás a fűtés szempontjából, annál jobban tudunk takarékoskodni, optimalizálni is majd, de a beruházás is drágább lesz, amit most az okosításra kell költenünk!

Vizsgáljuk meg először az 1-es esetet! Ekkor nem lesz szükség arra, hogy a radiátoroknál avatkozzunk be azok vízellátásába, hiszen az osztónál tudjuk kapcsolgatni a szelepeket, amelyek a radiátor felé távozó meleg vizet vezérlik majd. Szükség lesz tehát elektromos szelepekre, amelyek az osztónkkal használhatóak. Ilyenekből 24 és 230 Volttal működő verziók is vannak, beszerzésükhöz és beszerelésükhöz érdemes szakember segítségét kérni. Ezeket a szelepeket mostantól majd az okosotthon vezérlőközpontja nyitja és zárja az általunk meghatározott szabályok és időzítés szerint. Egészen pontosan fogalmazva: az okosotthon központja utasítást ad majd az adott szelep zárása vagy nyitására annak a relének, amely ezt 24 (egyenáram) vagy 230 (váltóáram) Volttal elvégzi. A Távvezérlés.hu jelenlegi kínálatából számos relé alkalmas erre a feladatra, mutatunk néhány példát:

  • Kifejezetten fűtésköri szelepek kapcsolásához készült a Heatit Z-Water. Max. 10 fűtési kör vezérelhető vele önállóan (több szelepet párhuzamosan köthetünk minden relére, ha több radiátor van ugyanabban a szobában, és minden radiátornak saját szelepe van az osztón), és beépített 24V-os tápegységet is tartalmaz – ha ilyen szelepeket kell működtetnie. Ne felejtsük el, hogy a kazánnak is kell adunk majd egy jelet (amit eddig a lakás egyetlen termosztátja szolgáltatott), hogy fűtésre van szükség! Ha a Z-Water egyik kimenetét használjuk a kazán kapcsolására, akkor 9 fűtési kör vezérlésére marad még beépített reléje. Ha a keringtető szivattyút nem a kazánnal fogjuk vezérelni, akkor azt is kapcsolnunk kell, így 8 szelepre elég kimenete marad. Az eszköz különlegessége, hogy 4 darab vezetékes hőszenzor is csatlakoztatható hozzá, ami a lakás 4 helyén képes mérni akár a padló, akár – pl. egy ILYESMI dobozba helyezve – a szoba levegőjének hőmérsékletét. Mivel azonban a hőérzékelők vezetékesen csatlakoznak, ezek elhelyezése fúrás és bontás nélkül már nem megoldhatóak, illetve nem is lehetne őket tetszőleges távolságra elvezetni. Így a hőszenzorok közül maximum egyet tudunk használni, ott, ahol a Z-Water is fel van szerelve (alapvetően a fűtési szelepek helyiségében).

  • Szintén a norvég Heatit terméke a Z-DIN 616. Működéséhez 24V-ra van szükség, de kapcsolni akár 230V-os szelepeket is tud. Érdemes azonban 24V-os szelepeket venni hozzá, ha már saját maga ezt igényli, kisebb lehet a 24V-os szelepek áramfogyasztása, mint a 230V-osaké, illetve érintésvédelmi szempontból sincs kockázat a gyenge áram esetén. Itt 10 helyett „csak” 6 kimenet áll rendelkezésünkre. A Z-DIN 616 érdekessége a 6 darab bemenet, ahová pl. hagyományos fali termosztát, de akár egy sima kapcsoló is közvetlenül csatlakoztatható! Így egy hagyományos fali termosztát tudja kapcsolni a megfelelő szelepet akkor is, ha valami történik a vezérlőközpontunkkal, nem működne az abban létrehozott programunk.

  • A Heltun Relay Switch Quinto 5 kimenettel rendelkezik, ami 4 fűtési kör és a kazán indítására elég is lehet sokaknak. Mivel 2-féle bemeneti feszültséget is fogad, akár 24V-os és 230V-os szelepeket is vezérelhet vegyesen (24 V-os tápegység szükséges ekkor mellé), és képes saját maga is működni 24V-os egyenárammal vagy 230V-os váltóárammal is. Itt is csatlakozhat akár minden reléhez 1–1 hagyományos fali termosztát is.

  • A Fibaro Double Switch 2 egy általános, 2 áramkörös relé. Legtöbben talán egy csillárkapcsoló okosítására használnák, de 2 fűtési szelep is kapcsolható akár. A saját működéséhez szükséges 230V-os feszültséget adja tovább, tehát közvetlenül csak 230V-os szelepekhez használható. Bemenetei nincsenek. Ha 3 fűtési kört és a kazánt kellene kapcsolnunk, ebből a reléből 2 darab elegendő is lehet a feladatra.

A fenti 4 eszközön kívül szinte bármilyen Z-Wave-es relé alkalmas lehet a fűtés szelepinek és a kazánnak az indítására. Közvetlenül a szelepek és a kazán mellé helyezhetőek, és mivel vezeték nélkül csatlakoznak az okosotthon vezérlőközpontjához, csak helyileg kell gondoskodnunk a megfelelő tápellátásról (ami egyébként egy kazán mellett bizonyosan rendelkezésre áll, hiszen az is árammal működött eddig is).

Most, hogy képesek vagyunk a fűtési köröket kinyitni és lezárni, már csak azt kellene tudnunk, hogy hány fok van a fűtési körökhöz tartozó helyiségekben! Alapvetően ezen információt két megoldás is biztosíthatja:

  1. A hagyományos termosztátokhoz hasonló, de a Z-Wave szabványt használó termosztátot helyezünk el azokon a pontokon, ahol a kívánt hőmérsékletet el kell érnünk. Tehát teszünk pl. egy termosztátot a hálóba, egyet a fürdőszobába, egyet a nappaliba és egyet a konyhába (4 zónás rendszer esetén). Legkényelmesebb egy mobil, elemes termosztát, ilyen pl. az MCO Home IR2900, vagy éppen a Heatit Z-Temp2. Előbbi előnye, hogy infra klímát is tud vezérelni, így nyáron a hűtést is rábízhatjuk. A Z-Temp2 viszont kapható fehér és fekete színben is, ha ez fontosabb szempont, mint az eszköz tudása. Mivel hordozhatóak, könnyedén változtatható helyik a szobán vagy a lakáson belül, de annak persze nincs értelme, hogy olyan helyiségbe visszük át, amely másik fűtési körben van, mint amihez a termosztátot rendeltük. Viszont nagyobb helyiségen belül praktikus lehet, ha magunk mellé tesszük. Természetesen falra, bútor oldalára is rögzíthetőek, asztalra is állíthatóak, igény szerint. Az ilyen termosztátok előnye, hogy közvetlenül rajtuk is beállítható a kívánt hőfok (nem csak az okostelefonon, amivel a vezérlőközpontunkat menedzseljük), kiírják a mért és a beállított hőmérsékletet, és programozhatóak a hagyományos modern termosztátokhoz hasonlóan. Természetesen a vezérlőközponton keresztül is elvégezhető a programozásuk, illetve felülírható váratlan események (pl. ablak kinyitása, lásd később) alapján az aktuális program. Léteznek a Z-Wave rendszerben is fali termosztátok mint pl. a Heltun Heating Thermostat. Ez akár a meglévő hagyományos termosztát helyre is felszerelhető, de süllyesztett fali szerelvénydobozt igényel, és áramra is szükség van a működésére.

  2. Ha megelégszünk azzal a lehetőséggel, hogy az adott helyiségben (fűtési zónában) a kívánt hőfokot a mobiltelefonunkon, tabletünkön tudjuk csak beállítani, akkor nem feltétlenül van szükségünk termosztát eszközre. Számos Z-Wave-es vagy éppen Zigbee-s szenzor méri a hőmérsékletet ott, ahová elhelyezzük. Ilyen pl. az Aeotec TriSensor, a Fibaro mozgásérzékelője, füstszenzora (ami egy konyhában egyébként is hasznos lehet), a Sensative vízérzékelője (amit lehet, egyébként is tennék a mosógép alá a fürdőszobába), de az Aeotec olcsó nyitásérzékelője is megmondja, hány fok van. Ha egy komolyabb fali kapcsolónk van a helyiségben, mint amilyenek pl. a Heltun 2–5 gombos Touch Panel-jei, akkor azok beépített hőmérője is kiválthatja a termosztátot az adott helyiségben.

Mindkét megoldás biztosítja, hogy a vezérlőközpont rendszeresen kapjon információt a szobáink hőmérsékletéről, és ezek alapján el tudja dönteni, hogy „szóljon-e” a kazánt és a fűtési szelepeket kapcsoló reléknek, hogy fűteni kellene. Már eddig is említettük többször, de egy okosotthonnak szüksége van egy gépi „agyra”, egy vezérlőközpontra, amely a szenzorok információi és a beállított programok alapján döntéseket hoz, eszközöket irányít.

A különböző teljesítményű központok más-más igényekhez igazodnak, de a fűtés vezérlése és számos egyéb funkció (akár 220 darab csatlakoztatott eszközzel) még a legolcsóbb vezérlőközpontnak sem komoly kihívás, így már 40 ezer forint környékén is találunk megfelelő „agyat” okos otthonunk számára. Természetesen, a Távvezérlés.hu-n segítünk a megfelelő választásban, pl. fórumunkban ITT.

Nézzük meg most a 2. esetet, amikor is nincs lehetőségünk fűtési köröket vezérlő szelepeket használni, magukat a radiátorokat kell zárogatni/nyitogatni az igényeink szerint! Ekkor egy olyan radiátortermosztátra van szükségünk, mint amilyenről fentebb már volt szó, de persze nem mechanikus kivitelben, hanem elektronikus, vezeték nélkül (Z-Wave, Zigbee) kommunikáló változatban. Ezeket nevezik okos radiátortermosztátoknak, bár persze itt sem az eszköz az okos, hanem a vezérlőközpont, amelyhez csatakozik. Számos gyártó kínál ilyen radiátortermosztátokat, bár jelenleg éppen sok modell hiánycikk a globális alkatrészválság miatt. Jelenlegi kínálatunkban a Popp Smart Thermostat a legolcsóbb. Zigbee-n kommunikál, így pl. a Samsung SmartThings rendszerhez (az ezt használó Aeotec Smart Home Hub központhoz) megfelelő választás lehet. Érdemes megjegyezni, hogy Zigbee vezeték nélküli kapcsolatot használó eszközt társasházi lakásokhoz nem javaslunk (Wi-Fi-set meg kifejezetten ellenzünk), mivel szinte bizonyosan lesz olyan router a szomszédunkban valahol, amely a Zigbee szabvány által is használt 2,4 GHz-es csatornán működik, így megszakadhat, akadozhat a kapcsolat a Zigbee-s eszközeink és vezérlőközpont között. Ez elég kellemetlen lehet, ha azt eredményezi, hogy nem kapcsol ki vagy be a fűtés, amikor kellene. Előbbi pénzbe kerül, utóbbi megfázást eredményezhet (ami szintén pénzbe kerül). Családi háznál már nem sok gond lehet a Zigbee kommunikációval, hiszen saját routerünket be tudjuk úgy állítani, hogy okozzon zavart. Ettől függetlenül a Z-Wave-es eszközök stabilabb működést, biztonságosabb kommunikációt és nem GHz-es rádiójeleket biztosítanak, így ezek választását javasoljuk. A Donexon Pro Z-Wave Termostat a korábban Danfoss termosztát másolata, LCD-kijelzővel és két darab AA-s elemmel. Mindössze 1,2 Wattot fogyaszt, amikor zárja/nyitja a radiátort, készenlétben pedig csak 0,003 Wattot, így egy fűtési szezon alatt általában nem kell elemet cserélni benne. A Fibaro Radiator Thermostat Head érdekessége, hogy tölthető akkumulátort használ elemek helyett (szintén elég egy fűtési idény alatt egyszer tölteni). Kijelző helyett színekkel jelzi a kézzel beállított hőfokot (pontos adatot a vezérlőközpontunkon keresztül állíthatunk be és olashatunk ki). További különlegessége, hogy egy külső hőmérő is kapható hozzá, illetve csomagban is elérhető a két termék. Ennek az az értelme, mint a fentebb tárgyalt mobil termosztátoknak: oda helyezhető a szobán belül, ahol a kívánt hőmérsékletet szeretnénk. A radiátortermosztát hőmérője bizonyosan hamarabb jelzi majd a radiátor mellett pár centivel a kért hőfok elérését, mint a szoba másik végében lévő szék mellé helyezett hőmérő. További előnye a külső szenzornak, hogy akár 3 Fibaro Radiator Thermostat Head-del is párosítható egyszerre, így egy nagyobb helyiséget fűtő 3 radiátor egyszerre, szinkronban tud működni, ami igen hasznos lehet a komfortérzet kapcsán.

Ha minden radiátorunkat elláttuk vezeték nélkül kommunikáló okos termosztáttal, már csak a vezérlőközpontban lesz egy kis dolgunk, beállítás, programozás kapcsán. Egyrészt itt állíthatjuk be a napi ritmusunknak megfelelő hőmérsékleti programokat, másrészt logikailag összekapcsolhatjuk azokat a radiátorokat, melyeket egy fűtési zónának tekintünk. Így pl. a nappali 2–3 radiátorát bizonyosan érdemes egy zónaként kezelni, de a nappaliból nyíló előszobát és mondjuk gyerekszobát is. Így akár az is megoldható, hogy ennek a „virtuális” fűtési zónának csak egy helyen (a vezérlő program felületén vagy az egyik elérhető helyen lévő radiátortermosztáton) elég legyen megadnunk a kívánt hőmérsékletet, és azt mindegyik termosztát átvegye az adott zónában található radiátorokon, nem kell mindegyiken egyesével állítgatnunk. Még szükségünk lesz egy relére, az 1-es esetben leírt módon, amely a kazánt és a víz keringtetését kapcsolja akkor, ha bármelyik radiátorszelep fűtést igényel. Ez a relé a kazán eddig használt termosztátjának vezetékére is beköthető, a korábbi mechanikus termosztát helyett mostantól ez a relé fogja indítani a kazánunkat.

Akár az 1-es, akár a 2-es esetet is nézzük, alapvetően az fog történni mostantól, hogy ha bármelyik termosztátunk (legyen szó mobil termosztátról vagy radiátortermosztátról) fűtést kér, akkor elindul a kazán és a keringtető szivattyú. Viszont csak azon fűtési körök, radiátorok szelepei fognak kinyitni, amelyekhez olyan termosztát tartozik, amelyik az adott pillanatban alacsonyabb hőfokot mér, mint amit beállítottunk ideálisként. Így minden fűtési zónában annyi lesz a hőmérséklet, amennyit ott szeretnénk, függetlenül a többi zónától.

Gondoljuk most végig, hogyan is takarékoskodunk az immár fűtési zónákra osztott és okosotthonunk központja által vezérelt fűtési rendszerünkkel, illetve milyen egyéb előnyökhöz jutottunk!

  • Önmagában már azzal sokat nyerünk, hogy fűtési zónáink vannak. Immár lehet csak a fürdőszobában melegebb, mint a nappaliban. Ráadásul programozható, hogy csak naponta mondjuk 19 és 20 óra között, hétvégén pedig mondjuk 22 és 23 óra között. Nem lesz feleslegesen fűtve más helyiség csak azért, hogy pl. a fürdőben ne fázzunk. Hasonlóan, éjjel lentebb mehet a hálószoba, nappali, konyha, stb. hőmérséklete, mint a gyerekszobáé, nem fűtjük feleslegesen ezen helyiségeket. Mostantól nem áll le az egész lakásban a fűtés azért, mert a konyhában lévő egyetlen termosztát elég meleget érzékel a működő sütő, tűzhely miatt.










  • Az, hogy bizonyos helyiségek (mint pl. fürdőszoba) vagy hőmérséklete program szerint automatikusan módosítható, vagy az egész lakás fűtés lentebb vehető hétköznap, munkaidőben, amikor távol vagyunk már megtakarítást eredményez, illetve megszabadít minket attól a tehertől, hogy manuálisan módosítsuk a kívánt hőfokokat, ha elmegyünk otthonról vagy hazajövünk. De ennyit (legalább is a teljes lakásra vonatkozóan) azért a lakás egyetlen hagyományos termosztátja is tudott, ha az már legalább programozható volt. Az okosotthon központján keresztül vezérelt fűtés rugalmasan képes alkalmazkodni hozzánk. Lehet, ma nem akkor megyünk el otthonról, amikor szoktunk, vagy nem akkor érkezünk haza, amikor az előre beállított program már elkezdi a fűtést. Ha program helyett pl. a riasztó (amit szintén az okosotthonnal vezérlünk, vagy azzal összekötve használunk) élesítéséhez illetve kikapcsolásához kötjük annak eldöntését, hogy van-e otthon valaki vagy nincs (azaz lentebb vehető-e a fűtés vagy szükség van még rá), akkor tényleg csak akkor kapcsol be a kazán (vagy akkor fűt komolyabban), ha hazaértünk. Nem gond, ha több napra elutazunk, de a termosztát programja szerintem minden este újra szükség lenne a fűtésre, nem fog az elindulni, amíg a riasztó élesítve. Ha nincs riasztórendszer (vagy riasztó funkció az okosotthon központjában beállítva), akkor beállítható, hogy a lakók mobiltelefonjainak GPS-pozíciójáról folyamatosan kapjon értesítést a központ. Ha mindenki elhagyta a lakást már mondjuk 50 méterre, a fűtés lentebb kapcsol. Ha valamelyik telefon megközelíti mondjuk 500 méterre, már visszakapcsol a komfortos hőmérsékletre, mire az illető a lakásba ér, már melegek a radiátorok. De okos kapcsolókat (vagy okosított kapcsolókat) használva akár az is beállítható, hogy a bejárati ajtó melletti lámpa kapcsolójának gombját hosszan nyomva tudatjuk a vezérlőközponttal, hogy távozunk. Ekkor nem csak a fűtést veszi lentebb a rendszer, de mondjuk az összes általa vezérelt lámpát, konnektort (pl. TV, vasaló, rádió, számítógép, stb.) is lekapcsolhatja.

  • Mivel az okosotthonunk központja az interneten keresztül, akár a világ másik végéről is elérhető, bármikor vezérelhetjük távolról is a fűtést, felülírhatjuk a beállított programokat (ha vannak). Ha hamarabb érnénk haza, kapcsoljuk be már érkezésünk előtt 15 perccel, és meleg lakás fogad! Ha nem érünk haza a szokásos időpontban, kapcsoljuk le, ne induljon el a program szerint feleslegesen a fűtés! Ha bekapcsolva felejtettük a fűtést (vagy bármi más fogyasztót, konnektort, amit a rendszerünk vezérel), kikapcsolhatjuk távolról, hogy ne menjen feleslegesen!

  • Gyanítom, nem sokan zárják el a radiátorokat a szobában, amíg pár percre szellőztetnek. 7-szeres gázár mellett azonban már pár perces felesleges fűtés is forintokban kifejezhető felesleges kiadást okozhat, főleg, ha elfeledkezünk a nyitva maradt ablakról... Ha nyitásérzékelőket helyezünk el az ablakokon (vagy akár ajtókon is, amely érzékelőkkel a riasztófunkciók is megvalósíthatóak), készíthetünk egy egyszerű programot, amely azonnal kikapcsolja az adott helyiség fűtését, ha nyitva az ablak, és visszakapcsolja, ha becsuktuk. Bizonyos okos radiátortermosztátok – pl. a fentebb említett Donexon modell – képesek érzékelni a túl gyors lehűlést, amit alapvetően a kinyitott ablak okozhat, és bármilyen program nélkül is lekapcsolják a radiátort ilyen esetben.

  • Ha a motoros redőnyeinket is képes az okosotthon központja irányítani, akkor egy külsőleg elhelyezett hő- és fénymérő (pl. Sensative Strips Comfort) tudatja a központunkkal, hogy süt-e nap. Ha süt a nap, érdemes a redőnyöket kinyitni (vagy jobban kinyitni), hogy a napsütés is melegítse a szobát, amely egyébként fűtést igényelne a termosztátok szerint. Nyáron pont fordítva: ha süt kint a nap, engedje lentebb a rendszer a redőnyöket, hogy ne melegítse a nap a szobát, így kevesebbet kell a klímának hűtenie majd.








A fenti felsorolás csak pár olyan példa a lehetséges előnyök közül, ami vélhetően a legtöbb épület esetében megvalósul vagy könnyen megvalósítható a radiátoros fűtés „felokosításával”. Természetesen, mindig az adott lakás, ház, szobák adottságait és a lakók igényeit szem előtt tartva érdemes megtervezni a fűtésvezérlés átalakítását, hogy a lehető legtakarékosabban működő végeredményt kapjuk. Ehhez mi, a Távvezérlés.hu csapata szívesen adunk segítséget fórumunkban. Tőlünk származó vezérlőközponttal már rendelkezők kérdéseit a zárt felületünkön IDE, a lakás, ház okosítása előtt állók kérdéseit pedig IDE várjuk. Kollégáink perceken belül igyekeznek válaszolni, de fórumunk bármely felhasználója is segíthet, aki megfelelő tapasztalattal már rendelkezik az adott probléma kapcsán.

Végül készítsünk egy gyors költségvetést, mondjuk egy 15 radiátorral fűtött ház esetében! Reméljük, a laikusok számára is egyértelmű mostanra, hogy ez vezérlőközpontra bizonyosan szükségünk lesz egy valódi okosotthonban. Ehhez a feladathoz a legolcsóbb, legkisebb központjaink is több mint elegendőek, ha arra gondolunk, hogy mindegyikre 200-nál több eszköz is csatlakoztatható, mi pedig éppen csak 15 radiátor szeretnénk vezérelni. A magyar kezelőfelület és a mögötte álló fejlesztő, a Samsung miatt az Aeotec Smart Home Hub-ot választottuk jelenlegi példánkhoz, ennek 49 900 Ft most az ára. A Samsung SmartThings alkalmazást még csak le sem kell tölteni a Samsung okostelefonjaira, tabletjeire, az már gyárilag telepítve van (iPhone-ra az AppStore-ból elérhető, természetesen). Az Aeotec nemrég vette át a Samsungtól a hardvergyártást, így SmartThings vezérlőközpontot jelenleg egyedül ők gyártanak. A Smart Home Hub Z-Wave, Zigbee, Thread, Bluetooth, WiFi vezeték nélküli kapcsolatokat támogat, illetve vezetékesen ethernet hálózaton is eléri eszközeinket.
  Most, hogy megvan a fűtésünket immár takarékosabban vezérlő rendszerünk „agya”, már csak a radiátorok egyedi szabályozását kell megoldanunk. Ehhez most a példánkhoz – a fentebb már kitárgyalt lehetőségek közül – a radiátortermosztátok közül fogunk választani, hiszen ezek felszereléséhez a legtöbbeknek nem is kell szerelőt hívniuk, egyszerűen feltekerhetőek a meglévő radiátorokra. A legolcsóbb radiátortermosztát a kínálatunkban jelenleg a Zigbee rádiójelekkel kommunikáló Popp Smart Thermostat, 23 900 Ft az ára. Ezt családi házakba bátran javasoljuk, de társasházakba már nem. A Zigbee rádiójelek a WiFi-vel közösen használnak bizonyos csatornákat. ha a router is ezeket használja, akkor a Zigbee-s készülékeink esetenként hibásan vagy egyáltalán nem működnek, lelassul, megszakadhat a kapcsolat. Ha az épületen belül csak a saját WiFi hálózatunk van, akkor természetesen megoldható, hogy abban kijelöljük az a csatornát a működéshez, ami távol van a Zigbee csatornáitól. Egy társasházban azonban sajnos nem megoldható, hogy a szobáinkban is jelen lévő szomszédos WiFi hálózatoknál is módosítsuk a csatornákat, így inkább a WiFi-vel semmilyen körülmények között nem zavarható Z-Wave-es vezeték nélküli eszközöket érdemes használnunk, pl. a fentebb már bemutatott Donexon Pro radiátortermosztátot, amely 26 900 Ft. A 15 radiátorunkhoz tehát  358 500 Ft-ért vehetünk Zigbee-s, és 403 500 Ft-ért Z-Wave radiátortermosztátokat, és saját magunk felszerelhetjük ezeket, saját magunk beállíthatjuk a modernizált fűtésünk vezérlését (utóbbihoz természetesen a Távvezérlés.hu is segít, lásd fentebb a fórumunk idevágó topikjairól leírtakat! Szükségünk lesz még egy kazánt indító relére, amely akkor kapcsol, ha bármelyik radiátortermosztát fűtést kér, és akkor kapcsol ki, ha már egyetlen egy sem igényli azt. Erre a célre többféle eszköz közül is választhatunk, de a Secure Boiler Actuator kifejezetten a kazán kapcsolására készült, 24 900 Ft-ért kapható.
  Az jött ki tehát rövid kalkulációnk alapján, hogy 433 300 illetve 478 300 Ft-ot kellene költenünk okos eszközökre ahhoz, hogy szobánként szabályozható, távolról is menedzselhető, tetszés szerint programozható, időzíthető legyen mostantól a fűtésünk, és – az átlagos tapasztalatok alapján – kb. 20–25%-kal mérséklődjön a fűtésszámlánk. Jegyezzük meg, hogy nem csak egy fűtési rendszert kapunk ennyiért (bár lehet, hogy most csak a fűtés vezérlésére használható még), hanem lesz egy okosotthonunk, amely most már bármikor, sok száz eszköz közül választva bővíthető, akár a világításvezérlést, akár a vízérzékelést-csapelzárást, akár a behatolásjelzést megoldhatjuk lépésről lépésre, ahogy igényeink és pénztárcánk megkívánja illetve megengedi. Bármikor felrakhatunk egy nyitásérzékelőt, hogy az adott szobában – a további takarékoskodás érdekében – kikapcsoljon a fűtés (vagy nyáron a klíma), amikor nyitva az ablak egy szellőztetés erejéig (vagy amikor nyitva felejtettük).
  Hogy a fenti összegek, illetve a konkrét radiátorszámnak megfelelő kevesebb/nagyobb pénzösszeg csak a fűtésen megtakarítva hány hónap alatt térül meg, az majd most a téli fűtésszámlák kézhezvétele után derül ki pontosan. Tartunk tőle, hogy még korábban azt mondtuk, 2–3 éven belül behozza az árát a fűtés okosítása, most már hónapokban is számolhatunk :(

Ha hosszú távon átfogóbb okosítást tervezünk, és nagyobb családi házról van szó – ahol pl. napelemek is működnek, komolyabb energiafogyasztás jellemző –, bizonyosan egy drágább vezérlőközpont az ideális megoldás. De az már összeköthető akár a napelem inverterével is, így segíthet abban, hogy amikor saját áramunk van (a napelemünk éppen termel), akkor indítsunk el komolyabb fogyasztókat (autótöltés, szivattyú, mosógép, bojler), hogy ne kelljen aprópénzért visszatöltenünk az áramhálózatba a megtermelt áramot, és majd sokszoros árunk visszavásárolnunk, amikor éppen nem süt a nap.

Csak a Samsung SmartThings okosotthon-platformmal kapcsolatos híreink, kompatibilis eszközeink a smartthings.távvezérlés.hu aloldalunkon találhatóak!

.