Okos kertvezérlés – így integráltam a Shelly-Ecowitt WS90-et a Home Assistantba

A közelmúltban egy új eszközzel bővítettem az otthoni okosrendszeremet: a telek szélén álló kerítéspóznára felkerült egy Shelly-Ecowitt WS90 időjárás-állomás. Az elmúlt időszakban volt alkalmam alaposabban is kipróbálni, és most megosztom, hogyan illeszkedett be a rendszerembe, illetve milyen gyakorlati előnyeit tapasztaltam.

Miért pont ez az állomás?

A WS90 egyik legérdekesebb tulajdonsága, hogy egyszerre két különböző rádióprotokollon kommunikál: Bluetooth-on és Zigbee-n. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy többféle módon is integrálható egy okosotthon-rendszerbe — akár párhuzamosan is. Számomra ez nagy rugalmasságot adott már a tervezés fázisában is.

Telepítése

Az elhelyezést nem bíztam a véletlenre: a gyártó ajánlásait követve az állomást megfelelő távolságra szereltem fel a háztól és más nagyobb objektumoktól. Ennek oka egyszerű: a falak, tetők és egyéb tárgyak torzíthatják a méréseket — legyen szó hőmérsékletről, szélről vagy napsugárzásról.

Külön figyelmet fordítottam arra is, hogy az állomás pontosan északi irányba legyen tájolva. Ez elsőre apróságnak tűnhet, de a szélirány-mérés pontossága múlik rajta. Ha itt pontatlanság csúszik a rendszerbe, az később minden erre épülő automatizmust félrevihet.

Shelly-integráció

A telepítés után először a Shelly oldaláról néztem meg a dolgot. A WS90 önmagában nem csatlakozik WiFi-re, így ahhoz, hogy a Shelly Cloudban megjelenjen, szükség van egy átjáróra. Ez gyakorlatilag egy olyan Shelly eszközt jelent, amiben van Bluetooth.

Nálam ezt a szerepet egy Shelly konnektor tölti be, amely rendelkezik mind Bluetooth, mind Wi-Fi kapcsolattal. Ezt egy kifejezetten elegáns megoldásnak gondolom, hiszen nem kell külön vezérlőközpontot vásárolni: ha már van Bluetooth-képes Shelly eszközöd, az simán átveheti ezt a funkciót, legyen az egy konnektor, egy beépíthető relé vagy egy Pro sorozatú modul.

Home Assistant: Bluetooth vs Zigbee

A Home Assistant azonnal felismerte a WS90 Bluetooth (BTHome) jeleit, és fel is ajánlotta az integrációt. Ennek ellenére végül a Zigbee mellett döntöttem, és Zigbee2MQTT-vel párosítottam az állomást.

Az okok:

  • nagyobb hatótáv
  • stabilabb mesh-hálózat
  • a teljes szenzorkészlet külön entitásként került be a rendszerbe (hőmérséklet, páratartalom, szélsebesség és szélirány, csapadék, fényerősség, UV-index és légnyomás)

Saját dashboard: a használhatóság kulcsa

Az alap megjelenítés helyett készítettem egy teljesen egyedi felületet a Home Assistantban. Az volt a célom, hogy egyetlen képernyőn, egy pillantással átlássam a számomra fontos adatokat.

Ennek köszönhetően gyorsan el tudom dönteni:

  • érdemes-e szellőztetni
  • szükség van-e öntözésre
  • várható-e eső

Automatizmusok a gyakorlatban 

Jelenleg az állomás legfontosabb szerepe az öntözés vezérlése.

A rendszer:

  • figyeli a csapadékot és annak intenzitását
  • csak akkor indítja az öntözést, ha valóban szükséges
  • eső esetén automatikusan leállítja a folyamatot

Ezen felül a robotfűnyíró működését is befolyásolja. Bár a gép papíron esőben is képes dolgozni, a valóságban a nedves fű hajlamos eltömíteni a vágószerkezetet. Ezért ha esőt érzékel a rendszer, a fűnyírót visszaküldöm a dokkolóra.

Megéri? Igen!

Aki most ismerkedne a termékkel, annak érdemes elolvasnia a korábbi bemutatót a Shelly-Ecowitt WS90-ről, ahol a felépítését és lehetőségeit vesszük végig részletesebben. Ami nekem ebben az eszközben különösen tetszik, az pont a dupla protokoll: a Shelly applikáció és a Home Assistant ugyanarról a szenzorról kap adatot, egymással párhuzamosan, anélkül hogy az egyiket fel kellene áldoznom a másikért.

 

Aktuális Shelly-kínálatunk: link…
Shelly-Ecowitt WS90 adatlapja: link…

.